Synecdoche

Az autotune és ByeAlex találkozása: $£nKi$£ - Kár volt

2017. március 02. 16:51 - yungmatka

Márta Alex, mindegyikünk által ByeAlex néven ismert előadóművész és Schmidt Gergő, azaz Tembo összeállt és olyat alkottak, ami már nagyon hiányzott Magyarországról. Kérdés, hogy milyen lett a végeredmény és vajon megérte-e.

senkise.jpgA friss Senkise (stilizálva: $£nKi$£) elnevezésű formáció egy éve januárban adta ki a zseniális, lassú, cloud rap műfajt idéző, flesselős Erdő című dalt, majd ezt a debütálást 3 új zene követte. Sorrendben: A rollerezős, sárga pennyboardos, szanaszét hashtagelt, giccses, tucat Sose, a furcsa, bugyuta, Halott Pénz - Hello lányok szintjét súroló, de annál egy fokkal mégis izgalmasabb, ugyanakkor néha kínosba forduló Egy nem elég! majd a csillámporos, rózsaszínes tündérmese, vagy inkább modern kliséparádé, avagy a Popcorn, vodka, Sprite Marge közreműködésével. A szöveg, a téma, az előadásmód nem fogott meg (kivéve az Erdő esetében, amit imádok) de az tuti, hogy az alapok nagyon erősek. Tembo hihetetlen jó munkát végzett, különleges, új hangzással rukkolt elő, egy olyan országban, ahol mintha csak a boom bap létezne, minden mást pedig istenkáromlás lenne csinálni.
Az Alex Tembo duótól hallhattunk már ehhez hasonló újszerű produkciót, lásd: GoblinCápa nevet viselő agymenés 2014-ből.

Szerencse, hogy 3 nappal ezelőtt találtam rá Senkiékre, mert ha korábbról ismertem volna őket, elég nagy kételyekkel és vonakodva vártam volna egy új megjelenést. Szerencsére nem így lett, minden előzetes benyomás nélkül ráleltem a Kár volt c. dalra és azóta nem tudom abbahagyni.

Alexnek és Tembónak sikerült összegyúrnia a tengerentúl jelenleg legfontosabb stílusjegyeit/kibontakozó műfajait, az autotune-os, bekábult "bubblegum" trapet a nyersebb hardcore stílussal és Yung Lean korai vizuális világával. Ennek az izgalmas fúziónak az eredménye a Kár volt, ami az év legújítóbb dala hazánkban, és mindenképpen a legforradalmasítóbb is. Talán van remény, hogy Magyarország sok-sok mc-je kinyitja a fülét és szemét, és teret enged az Amerikában/Nyugat-Európában ezerrel pörgő trapnek. Vagy mégsem és visszabújnak a stúdióba B.I.G.-t hallgatni és siratni az aranykort és szidni a kísérletező arcokat. Ez még egyelőre a jövő zenéje, örüljünk, hogy megjelent a színen a Senkise.

Az állítás hamis, hogy Magyarországon ezzel még nem foglalkozott senki. Foglalkozott, de NEM IGAZÁN KELLETT VOLNA. 

Egy kicsit most bele is mennék ebbe:
Hogy mi a baj? Az imidzs, és annak ízléstelensége, adott esetben hiánya. Vegyük csak HR-t és Missh-t. Egy egészen üdítően ható, új vonalat képviselnek, meglehetősen nagy számú rajongótáborral, akik imádják a számaikat. Mégis sántít a dolog, egyszerűen bántja a szemem a kivitelezés és az ellentmondásos látványvilág. Nézzünk pár példát: HR, azaz Hegyi Roli elmondhatja magáról, hogy itthoni köntösbe öltöztette az amerikai stílust: Aranyláncban, Air Maxben, atlétában DABEL EGY SZALMABÁLA TETEJÉN, miközben autotune-nal dalolássza a mondóka egyszerűségű szerelmes slágert. (???)

Vagy épp Missh, aki egy klipben szorongatja a pénzt és fehér BMW-vel pózol, majd egy vágókép után már egy igénytelen papírdíszletben szövegel egy ronda kanapén, majd megy és pacsizik a spanokkal az erdőben. Remek ez a féle nyitottság és a törekvés, csak ez a pár tény eléggé elvesz az amúgy egész igényes produkció értékéből. Emellett kiemelkedő a Makaronin is, akik a chicagói drill vonalat hozzák, kis Gucci Mane, Chief Keef és Soulja Boy beütéssel, értelmetlen szövegeket hadarva. De még így is ezerszer eredetiebbek, mint mondjuk HR.

Ezt az imidzs-beli kiforratlanságot a Senkise esetében is érzem, de csak a korábbi cuccaiknál, a Kár volt komplexebb, nincs akkora hangulati eltérés a látványvilág szempontjából. Térjünk is vissza a dalra. A klip szétfolyós, glitch artos, ütős és összeszedett, végig japán írásjelekkel feliratozva, követve a külföldi trendet, megidézve Yung Leant. A szöveg frappáns, olykor kicsit költői is, kellemesen monoton, nem válik unalmassá. A végén a lihegő kántálás és az XXXTENTACION-t felidéző ordítás még dob az egészen, a beatről már nem is beszélve: Van egy olyan érzésem, hogy Lil Peep és Lil Tracy White Wine-jával egyezik a sampler.

Tembóék egy formabontó, ízlésformáló, előremutató, nagyon ígéretes dolgot hoztak össze, ami persze nem tökéletes, de egy biztos: Egyáltalán nem volt kár megismerni.


A $£nKi$£ facebook oldala: https://www.facebook.com/senkisevagyunk/?fref=ts

$£nKi$£ youtube csatornája: https://www.youtube.com/channel/UC0b66SQf5NW0644mQ5WkwIA/videos

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://synecdoche.blog.hu/api/trackback/id/tr6812307769

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása