Horváth Máté vagyok, 18 éves. Pár éve írogatok verseket hobbi szinten. A blogon Matt5 néven olvashatjátok irományaimat.
Mocsár
Már nem számít a forma,
Mocsarat rágunk
Minden reggel, délben, este.
Minden étel ugyanolyan ízű.
Omlós hajadban kerestem
Odaragadt szemgolyómat.
Oldalazva menekülök, lám, félig vakon,
Omladozó kényszerbunkerünkből.
Csitítom halott testvérem szellemét,
Csakráimat elzárom.
Cserepes ajkakon
Csendemlék.
Árad a Tisza.
Áradnék én is.
Ám már nincs honnan,
Ám még nincs hová.
Rám hagyták a maradékot...
Ritmikus kényszerekkel,
Remegve megteszem;
- Reménykedve hogy holnap nem kell már -
Rohadt mocsarat eszem.
Untitled (Black on Grey) by Mark Rothko
