A közvélemény nem tartja jó évnek 2016-ot, sem a politikát, sem a közélet eseményeit tekintve, (ebben igazuk lehet) de az kétségtelen, hogy a zenében zseniális évet zártunk. Ki az a legendás/sztárolt előadó/banda, aki nem adott ki idén lemezt? Csak hogy soroljak párat: Radiohead, David Bowie, Leonard Cohen, Drake, Kendrick Lamar, Beyoncé, Kanye West, A Tribe Called Quest. De sajnálatos módon sok énekes hagyott itt minket, köztük olyan nagy alakok, mint Prince, George Michael, vagy az előbb említett Bowie és Cohen.
Lássuk hát a top 10-es listámat 2016 legjobb albumairól/mixtapejeiről! (Teljesen szubjektív vélemény!)
10. INDICA - INDICA EP
Aki egy kicsit beleássa magát a Soundcloud kínálatába, annak talán ismerős lehet a fiatal Los Angelesi rapper/énekes neve. Olyan 'netes' soundcloud-trap producerekkel dolgozik, mint 16yrold, Misogi vagy Ryan Jacob.
Az EP dallamos, melankólikus, laza egyszerre, minimálisan, de követve az aktuális alter r&b sémáit. Egy fülledt californiai klub fílingjét vegyíti a tengerparti naplementével és egy éjszakai magányos kocsikázás élményeivel. 11 szám pont nem lesz sok és nem is kevés, többi előadónkhoz képest Indica rendelkezik egyenlőre a legalacsonyabb számú rajongótáborral, ezért lessetek rá minél többen!
Mit hallgass róla: Ahead/Level Up, West Mansion, Back In This, Break Up Sex, Kumbaya
9. LIL YACHTY - SUMMER SONGS 2
Ez a tape csupán azért szerepel eggyel előbb mint a tizedik helyezett, mert egy picivel kiforrottabb produkcióról beszélhetünk. Lil Yachty nagyot ment ebben az évben: Ő lett a legtöbb számban (65!) közreműködő rapper, kiadott 2 mixtapet, instagram követőinek a száma százhúszezerről decemberre több mint másfélmilliósra nőtt, plusz közreműködött az év pozitív nyári boldogságzenéjében, a Broccoliban, D.R.A.M. oldalán.
A Summer Songs 2 nem akar sokat mondani és mutatni, de olyan érzést ad át, hogy az felbecsülhetetlen. De tényleg, nálunk július-augusztus állandó háttérzenéje volt, ezzel a hullámzó, napsütéses, örömteli happy témával, ami tökre őszintén jön egy ilyen gyermeki, jófej figurától, mint a piros fonatos Yachty. Persze egy-két hardcoreabb trap track is akad, de azt inkább hagyja a Migosra, vagy Denzel Curryre, ő maradjon csak ennél a pozitív vonalnál és mi nagyon szeretni fogjuk!
Mit hallgass róla: Life Goes On, Pretty, Such Ease, All In
8. CHANCE THE RAPPER & JEREMIH - MERRY CHRISTMAS, LIL' MAMA!
Chance és Jeremih végre valami értékeset teremtettek a sok tré karácsonyi sláger/album közé. Zeneileg profi munka, kicsit fele-fele arányban készültek a számok a mixtapere, nekem a magányos, havas, fagyos tematikájú zenék jobban tetszettek, amikből egy kicsit kevesebb akadt, ezt hiányolom csak. A tetőpont mindenképp a Tragedy, ahol Chance megbabonázóan reményvesztetten és elcsukló hangon énekli: „Old man weepin' in the corner/Cold again,/ it snowed again/Old man waitin' by the corner/Waitin' on winter again/He needs help/He needs Heaven”. Ha kicsit többet akartok tudni, olvassátok el a múltkori ajánlómat a taperől ITT,én bátran ajánlom bárki figyelmébe.
Mit hallgass róla: Tragedy, Chi Town Christmas, Snowed In
7. SKEPTA - KONNICHIWA
„Tracksuit maffia, boy better know!” A34 éves brit származású Skepta 2003 óta zenél, 2005 óta saját kiadója, a Boy Better Know zászlaja alatt. Azóta számos kiadványt jelent meg tőle, de a májusban robbanó Konnichiwa teremtette meg neki az átütő sikert és hírnevet. Csapatával többnyire fekete Nike melegítő szettekben rokkolnak, ontva a rímeket a kifejezetten brit eredetű Grime műfajon belül. Futurisztikus, elektronikus, dübörgő basszusos alapok, okos rímek, komoly mondanivaló, némi önirónia, humor, szürke városi feeling, társadalomkritika – Többnyire ez jellemzi Skeppyt és zenéjét.
A Konnichiwán szerepel Pharell Williams, A$AP Nast, hogy két nagyobb nevet említsek, ők mind hozzátesznek a cucc értékéhez. A lemezen egyszerre szólaltatja meg a londoni külváros gettóiból származó huszonévesek üzenetét, füstös alkohol és fűszagú bárok sötét hangulatát és természetesen a rendőrök előtt is ’tiszteleg’. Mindezt teszi úgy, hogy nem lesz arcoskodó, gengsztert eljátszó mártírkodó ripacs, csak egy pokolian tehetséges harmincas éveiben járó, őszinte, kissé frusztrált, de elismert és befutott grime nagyágyú.
Mit hallgass róla: Man, Text Me Back, Crime Riddim, Numbers
6. CHILDISH GAMBINO - "AWAKEN, MY LOVE!"
Gambino új anyagáról is írtam már, kicsit csalódottan, ezt ITT találjátok! Az akkori benyomásom már egyáltalán nem aktuális, teljesen másként gondolkozom az Awaken My Love-ról azóta. Gambino egy kaméleon. Egy számára teljesen új műfajban/műfajokban alkotott egy hatalmasat, amit biztosan nem könnyű befogadni. Amikor először pörgettem, tudtam, hogy a kezdeti fikázásom ellenére tízedik hallgatásra egy egészen más kontextusba kerül majd a lemez. Zeneileg magasan a top háromban a helye, ezek a gitárszólók és orgonabetétek tényleg fantasztikusak, hihetetlen, micsoda zenei kavalkád és katarzis az egész LP. Amit kifogásoltam, az egységet rontó, vérbeli funk dalok. Már ezeket is teljesen helyén kezelem és így a helyes, hiszen a maguk stílusában ezek is zseniálisak és biztosan vannak olyan vájtfülűek, akik ezeket részesítik inkább előnyben. Childish Gambino az év meglepetése, egy ilyen kísérletező, izgalmas és gyönyörű albummal.
Mit hallgass róla: Redbone, Baby Boy, The Night Me And Your Mama Met
5. KANYE WEST - THE LIFE OF PABLO
Ugyan, kinek kell bemutatni Kanye Westet? Kim Kardashian férje, botránykirály, egy beképzelt és önfejű művész, divattervező és az internet egyik legkeresettebb és legbefolyásosabb embere. Igen, annak aki tényleg nem ismeri, az ő száma a híres neves Daft Punk feldolgozás, a Stronger. De ezen infókat mind semlegesítve, mint előadóművész, fókuszáljunk Westre, aki rengeteg változtatás és javítgatás után február 14-én adta ki óriási show keretein belül a Pablot, ami egy megosztó, pofátlan, ugyanakkor remek album lett. Már a producergárda és a közreműködők listája is lenyűgöző, vegyük is sorra: Olyan producerek dolgoztak a TLOP-n, mint Mike Dean, Metro Boomin, Rick Rubin, vagy Hudson Mohawke. Emellett közreműködött a lemezen Kid Cudi, Frank Ocean, Chance The Rapper, Rihanna, Desiigner, Ty Dolla $ign, Post Malone, Sia,Chris Brown és Sampha is – Brutális!
Szókimondó, elborult szövegek, szomorkás és pörgős trackek egyszerre, na meg jó pár felesleges skit, de ettől eltekintek inkább, (Mint pl. a full tehetségtelen sitten ülő Max B sercegős telefonüzenete) a Pablo így is pokolian király. Yeezy egója nemhogy kisebb lett, még talán növekedett is, de én képes vagyok kezelni, így tökre emészthető figura számomra Kanye. Oltja a fél világot, oltja a Niket, Taylor Swiftet, plusz klipet forgat a Famoushöz, amiben olyan hírességekkel fekszik egy ágyban, mint Donald Trump, George Bush, Bill Cosby, Amber Rose, vagy Anna Wintour (ezek viaszbábuk voltak) akárcsak egy görög félisten, említenem sem kell, ezzel is mekkora port kavart...Zeneileg ez az LP is már csúcskategória, magával ragadó dallamokkal és ügyes hangszereléssel. A 2 csúcspont a Wolves Siaval és Frank Ocean-nel, és a Saint Pablo Sampha közreműködésében. Meg persze 2016 egyik nagy durranásáról se feledkezzünk meg, a fenséges gospel dalról, az Ultralight Beam-ről. Szép munka, Mr. West!
Mit hallgass róla: Wolves, Saint Pablo, Highlights, Real Friends
4. THE WEEKND - STARBOY
A kanadai R&B szupersztár november 25-én jött ki harmadik stúdióalbumával, ami első helyen debütált a Billboard 200-as listáján és természetesen a kanadai listán is a dobogó legfelső helyét foglalhatta el. Egy hét alatt 209 000 darab kelt el belőle és egyöntetűen pozitív kritikákat írtak róla. Nem véletlenül, hiszen Abel Tesfaye megcsinálta 2016 egyik leghangulatosabb lemezét, csak egy hajszállal csúszott le a listám top 3. helyéről. A 2011-es karrier-indító mixtape, a House Of Balloons mellett, magasan ez Abel legtökéletesebb kiadványa. Hogy miért is? Egy olyan hangzást kapott el, ami egyáltalán nem mindennapi, mondjuk úgy, hogy kissé vintage disco pop alternatív R&B-vel és dance-szel/electronic-kal vegyítve. Nem hiába, két számon is a legendás duó, a Daft Punk dolgozott.
Rajtuk kívül olyan előadókat vonzott maga mellé, mint Lana Del Ray, Future és Kendrick Lamar. A borító remek, a kiváló fotós/rendező Nabil Elderkin kezének munkáját dicséri, maximálisan passzol az LP hangvételéhez. Tesfaye elmondta, hogy többnyire Prince, a The Smiths, a Talking Heads és a Bad Brains adták a fő inspirációt, ez többé-kevésbé érezhető/hallható is. Lírai, dinamikus, gyengéd és kemény tud lenni egyszerre, talán ezért is rendelkezik ekkora erővel és hatással ez az album. Itt végre The Weeknd önmaga, rátalált saját útjára és kilépett a média seggnyaló univerzumából, akik nem olyan rég, második lemeze után tucat-énekest akartak belőle faragni. Ez szerencsére nem így történt és most itt tartunk, ennek az új útnak az első állomása a Starboy, ami közel hibátlan alkotás. Akkor kérdem én: Mi lesz itt jövőre? Végülis, a határ a csillagos ég.
Mit hallgass róla: False Alarm, Secrets, Stargirl Interlude, Reminder, Rockin, A Lonely Night
3. CHANCE THE RAPPER - COLORING BOOK
A chicagói 23 éves rapper olyat alkotott, amivel mindenki szívébe belopta magát. A borítón egy mennyei rózsaszínes háttér előtt mosolyog le ránk nagy 3-as számmal a sapkáján. Mikor először kirakta ezt a fotót, minden rajongó egyből tudta, itt a harmadik Chance mixtape! Nem tévedtünk és május 13-án napvilágot látott a cucc. Chance is ügyesen maga mellé állította az összes 'A' kategóriás, fontos és hypeolt előadót, akik szó szerint lassan minden jelentősebb kiadvány elengedhetetlen ’kellékeivé’ válnak: Szerepel itt Kanye West, Young Thug, Future, Justin Bieber, Lil Yachty, Ty Dolla $ign, a gospel énekes, Kirk Franklin, sőt még a chicagói gyerekkórus is. Az alapokért Kaytranada, Kanye, Lido és a The Social Experiment felelős, a rengeteg más név mellett. Így, ilyen háttérrel eléggé nagy vétek lett volna elszúrni ezt a tapet, de szerencsére pont az ellenkezője történt, sőt. Elég egy dolgot említenem, a Coloring Book jelölt a 2017-es Grammy díjátadón, a legjobb rap album kategóriában. Ez azért is nagy szó, mert ez az első alkalom, hogy ingyenesen letölthető, internetre az alkotó által feltöltött kislemez, azaz mixtape jelölt lett a világ legfontosabb zenei díjátadóján.
Személyes véleményem csupán annyi, hogy újra megbizonyosodhattunk arról, hogy előadónk mennyire ért a zenéhez és a hangulatcsináláshoz, mennyire képes elkapni egy érzést és arra egy egész kiadványt, pár tematikus dalt felépíteni. Chance az egyik legjólelkűbb, legnyitottabb arca a szakmának, de ami a legfontosabb, nagy rajongótábora és széleskörű ismertsége ellenére, magasan az egyik legtehetségesebb is. Kreált egy pasztelesen csillogó, lassan, lágyan vonagló és pofátlanul szépséges és színekben gazdag albumot, minden elismerést megérdemel. Köszönöm neked Chance, te vagy az a rapper, akinek a leghálásabb vagyok idén.
Mit hallgass róla: All We Got, Summer Friends, Same Drugs, Juke Jam, Smoke Break, Blessings (reprise)
2. TRAVIS SCOTT - BIRDS IN THE TRAP SING McKNIGHT
Travis Scott hosszas időhúzás után szeptember 2-án jött ki a második stúdióalbummal, amire azt hiszem, igazán megérte várni. Egy vérbeli trap/rap album, ami nem akar több lenni, annál ami. Ezért is működik ennyire jól Travie karaktere, végig önmaga, de ezt úgy, hogy cseppet sem kell erőlködnie a tökéletes végeredményért. Nem hiába a legtehetségesebb mc-k közt tartják számon és több fórum kommentjeit olvasva, azt hiszem, nem is megosztó annyira, mint egyéb arcok.
Ilyen arzenállal, amivel rendelkezik, érthető is a siker: Egyedi flow, érces, rekedtes, olykor egészen kellemes, autotune-nal játszadozó hang, kiterjedt produceri tudás, zenei szakértelem és persze stílus. Így tudta megalkotni 2016 második legerősebb lemezét, amin bőven akadnak turn up zenék, de lazulgatós, nyugis R&B-k is, meg persze a Pick Up The Phone, Young Thug és Quavo vendégszereplésével, ami vitathatatlanul a nyár legforróbb és legfülbemászóbb dala lett. André 3000 is feltűnik,mint annyi más kiadványon idén (számomra meglepő módon), Kid Cudival is találkozhatunk, aki köztudottan Travis jó barátja, a kanadai starboy, The Weeknd is benéz, közreműködik a bugyinedvesítő fiatal énekes, Bryson Tiller, meg a sötét trapper, 21 Savage is. Kendrick Lamar meg már miért is hiányozna? A verzéje a Goosebumpsban külön megér egy misét.
Ügyes ütemcsavarások, zseniális és nagyon változatos beatek,oldott, örömzenélő hangulat, brutális, erőteljes rapek, klubokban való táncikáláshoz szolgáló dallamok - Ezek alkotják a Bittsm-et. Az előkelő helye pont azért van meg, mert őszinte, átütő erejével és sajátos, hamisíthatatlan hangzásával, minden idei erőltetett trap albumot lenyomott. La Flame nem akart művészt játszani, (mert pontosan tudja, hogy neki nem az a szerepe!)nem akart művészi alkotást a képünkbe nyomni, nem akarta megrefomálni a rapzenét, csupán egy kissé jobbá és ízlésesebbé/minőségibbé tenni, ami pedig neki sikerült a leginkább. Sok-sok ilyet jövőre is, érkezhet az AstroWorld! Csak ezt a borítót felejtsük el.
Mit hallgass róla: Way Back, Goosebumps, First Take, Beibs In The Trap, Lose, Pick Up The Phone
1. FRANK OCEAN - BLONDE
2012-ben kikerült a Channel Orange, a dicsőített, gigasikerű lemez (kritikám ITT) és mi jött azután? 4 év csönd. És azután? Két album a semmiből. És ezután mi lesz? Reméljük, nem 2020-ban hallunk újra Frankről, de addigis, beszéljünk a közelmúltról és örüljünk. Szinte nulla promózás után, augusztus 19-én megjelent a titokzatos Endless, ami egy vizuális/video album, úgy mint Beyoncé Lemonade-je volt. Egy nagy, fehér gyárépületben flexelnek és pakolnak ismeretlen srácok, végigmegy a tracklist, amin a zenék nagyrésze rövid, alig értékelhető, hallható. Hát, röviden ennyit tudott az Endless, (hozzáteszem, így is lepipál sok A kategóriás idei megjelenést) aminek eredeti, teljes verziója 140 óra(!!!), így talán értelmet nyer a cím is.
Frank Ocean - 'Nikes' from DoBeDo Productions on Vimeo.
Majd ezt követően 20-án már a 28 éves biszex, világhírű kultuszfigura zöld hajjal, félmeztelenül pózol, arcát takarva a blond felirat alatt. Közreműködik Beyoncé, Yung Lean, André 3000, Kendrick Lamar is, de őszintén: EGYIKÜK HANGJÁT SEM LEHET FELFEDEZNI A DALOKBAN! (Kivéve Lean, aki picit hallható a Self Controlban.) A világ 4 városában, pontosan Los Angelesben, Chicagoban, New Yorkban és Londonban külön pop-up shopokat állítottak fel, ahol mint egy újságosnál, megvehetted a Boys Don't Cry nyomatos, ezüstfóliás pakkokat, amik tartalmazták a Blonde-ot és hozzá egy közel 300 oldalas magazint. Már ez a körítés is dob azon, hogy a legkomplexebb művészi alkotásként tekintsek a Blondra. Az első helyet ezért érdemli meg. Mintha amit hallgatnék, kézzelfogható, látható, csodálható alkotás lenne. Egy festmény, vers, vagy film. Lépcsőzetesen felépített, nagyívű, kikerekedő remekmű, aminek minden egyes húzása tudatos és az alkotó óriási profizmusáról árulkodik. Egy lélegző, létező, epikus, bevezetés-tárgyalás-befejezésekre bontható, egységes mű. Olyan érzelmek áradnak a felvételekből, ami számomra máig lenyűgöző. Mikor hallgatom, valami világmegváltó zenei erőt érzek, frusztráltságot, magányt, örömöt, sokkot, félelmet egyaránt. Semmi más kiadvány nem volt képes arra, hogy ekkora érzelmi töltetet pumpáljon magából. Leküzdve minden elfogultságom, Frank elvitte a főnyereményt. De ahogy ő énekli: "I'm just a guy, not a god'' - Tehát ennyit a fellengzős istenítésről, ezer hála.
Mit hallgass róla: Nikes, Self Control, Nights, White Ferrari, Futura Free
