A Boiler Room 2010-ben alapított, londoni székhelyű koncertsorozat, ami mára tagadhatatlanul hatalmas branddé nőtte ki magát. Eddig olyan városokban fordultak meg, mint Peking, Koppenhága, Varsó, Bukarest, Brüsszel, Kairó, Taipei, Párizs, Tel-Aviv, Boston, vagy Tokió és idén januárban már Budapesten is tiszteletüket tették. A hatalmas hype-ot jelzi, hogy az itthoni bulira fél óra alatt elkeltek a jegyek.
Az események menete rém egyszerű, a fellépők kis haveri társaság körében, stúdióban, vagy egy teltházas klub kellős közepén zenélnek, mindezt pedig közvetítik a neten. A The Guardian szerint eddig megközelítőleg 3,500,000,000 percnyi zenét streameltek a kezdetek óta a projekt kapcsán. Habár az elektronikus muzsika dominál, olyan műfajokat magába foglalva, mint a garage, dub, vagy a house, a kíváncsi füleknek akad itt bőven hip-hop, jazz és grime is.
KAYTRANADA (2013, MONTREAL)
A Haitiről származó producer 24 éves kora ellenére megkerülhetetlen alakja lett az újvonalas instrumentális R&B/dance hullámnak, a 99.9% címet viselő lemezét szerették a kritikusok, olyan előadók mellett tudhatja a nevét, mint Chance The Rapper, Goldlink, Anderson .Paak, Freddie Gibbs, vagy a BadBadNotGood. Nem véletlen, dallamai olyan megkapóak, hogy közel lehetetlen rájuk nem bólogatni, vagy mozogni. Ezt bizonyítja a közönség reakciója is, hiszen szinte egy emberként hullámoznak a hallgatók Kaytranada pattogó ütemeire. De nem csak ezért érdemes figyelni az arcokat a háttérben…
GASLAMP KILLER (2014, LONDON)
A 34 éves bongyor hajú lemezlovas előadása személyes favoritom a listából, olyan különleges, egyedülálló atmoszférát teremt, hogy az még így, virtuálisan is maximálisan átjön. Mindent mindennel képes összemixelni, mindezt olyan jó ízléssel, hogy az hibátlanul működik. Rengeteg stílusból szemezget: hallhatunk technót, spanyol nótázást, pszichedelikus rockot, hip-hopot, experimentalt, sőt még 60-as évekbeli indonéz nőikart is. Külön figyelemreméltó a benne lakozó kifogyhatatlan energia, majdnem 1 órán át megállás nélkül tolja és maxon pörög. A csoda egyébként kb. a 14. perctől kezdődik, és egészen a 23.-ig tart, de a James Blake Life Round Here című dalával és Kendrick Lamar Sing About Me, I'm Dying Of Thirst-jével díszített zárás szintén piros pontot érdemel.
THOM YORKE (2012, LONDON)
Nem csal a szemetek, ő bizony a méltán híres Radiohead énekese. A 48 éves géniusztól soha nem állt messze a pszichedelika és az electronica, na meg a monoton, robotias zene (lásd: 2014-es szólólemeze, a Tomorrow's Modern Boxes) ezt bizonyítja 30 perces londoni fellépése is, ami egy furcsa, lehangoló, mégis magával ragadó utazás egy elvont, befordult zenei univerzumban, a végén egy kis felszabadult táncikával MF Doom-ra. De nem is szaporítom a szót, ezt vétek kihagyni:
OG EMOJI (2016, LONDON)
Az első, de nem az utolsó alteregó mögé bújó előadó mai cikkemben, aki nem más, mint Rejjie Snow. A dublini rapper 2013-ban szerzett szélesebb ismeretséget magának Rejovich névre hallgató EP-jével, aminek a borítója még mindig ugyanolyan beszédes és aktuális tanulsággal bír. Majd kis hallgatás és pár single után most májusban befutott tőle a The Moon And You, ami annak ellenére, hogy nem döntött eladási rekordokat és nem lett közönségsiker, egy fejlődéstörténet szép fejezete, olyan, mint egy Kanye West – Kid Cudi fúzió. Az angolul szépen csengő OG Emoji név alatt mixelget is, cikkünk egyik leghangulatosabb (de kevésbé profi) szettje az övé, többek közt Skepta, 50 Cent, és Noname dalaival.
SUICIDEYEAR (2016, NEW YORK)
A nem hivatalos remixeivel híressé váló, 22 éves amerikai producer srác egy EP-n és öt mixtapen van túl, de dolgozott Yung Leannel is még a kezdetekkor: CCCXXV nevű alapjára rappelt a svéd előadó 2013-ban. (Hurt) Setje a tengerentúli trap rap/drill köré összpontosul, de Young Thug, Future, Chief Keef, Kodak Black, és French Montana mellett helyet kap Ariana Grande, Aphex Twin és a Death Grips is, természetesen pár saját szerzeménnyel együtt.
EARL FLETCHER (2016, LOS ANGELES)
Odd Future megvan? Earl Sweatshirt megvan? Pontosan, ez bizony ő, egy újabb alteregó. Nem titok, hogy Earl producerként is aktív, RandomBlackDude néven. 2015-ös, I Don’t Like Shit, I Don’t Go Outside nevezetű albumán a dalok alapjaiért - egy kivétellel - kizárólag ő felelős, és az anyukájának címzett, nagyon személyes, szívbemarkoló, depresszív nyúlfarknyi EP, a Solace is teljes egészében saját munkája. Első DJ fellépéseként Los Angelesben, a Babylon Skateshopban zenélt egy jót - öröm nézni, ahogy bent lötyögnek az emberek, kint pedig deszkáznak, sütögetnek és élvezik a nyugati part rezgéseit Mr. Fletcher dallamaira.
EDGAR THE BREATHTAKER (2016, LONDON)
Archy Marshall, King Krule, Zoo Kid, Edgar, vagy hívjátok ahogy akarjátok. Kedvenc érces hangú angol énekesünk, megmagyarázhatatlan halacskás sapkában rakott egy rövidsége ellenére tartalmas, lo-fi hip-hopban gazdag szettet, vagy őt idézve: ''valami új elektronikus szemetet, amit én csináltam''
A sokoldalú fiatal által megteremtett mocskos, nyers hangzásvilág remekül passzolt a laza, züllött brit környezethez, a hallgatóság pedig láthatóan élvezte a ritka, különleges előadást és a friss dalokat.
YUNG SHERMAN (2017, LONDON)
A svéd Axel Tufvesson a Yung Lean (rapper) és Yung Gud (producer) alkotta Sad Boys oszlopos tagja, akinek sok rajongói mix és jó pár hivatalos single után március 9-én jelent meg első EP-je Innocence néven. A debüt előtt, januárban pakolt egy forró, electrós, dances szettet Londonban:
MNDSGN & KNXWLEDGE (2014, LOS ANGELES)
Aki ismeri őket, az tudja, hogy micsoda duóról van szó. Két hasonló közegben mozgó zseni, egy szobában, beatgyártás közben lazul, eszik és szív. Felmerül a kérdés: mégis mi lehet ennél vonzóbb? Mndsgn, a fülöp-szigeteki felmenőkkel rendelkező producer 2009 óta aktív, önálló Boiler Room előadása is király ugyan, de még különösebb elegyet alkot kettejük találkozásának eredménye. Békés hangzás jellemző munkáira, ugyanez a helyzet Knxwledge esetében is, aki szívesen samplerezik befutott celeb-előadóktól (Nicki Minaj, Drake, 2 Chainz) jó barátságot ápol Earl Sweatshirttel, (közös műsoruk a Stay Inside) és Anderson .Paakkal bandája is van (NxWorries) - bekábult, szeretnivaló funk/R&B lemezüket 2016 őszén dobták piacra. Ja és azt majd elfelejtettem, hogy mindketten a nagyhírű Stones Throw Records berkein belül alkotnak.
TOXE (2016, BERLIN)
A pofátlanul fiatal, imádnivaló DJ csajszi felrobbantotta a Boiler Room berlini stúdióját ütős, elvetemült setjével. Szeletelős, pörgős break-beat válogatás, igazán nagy szakértelemmel előadva. Több ilyen lány kéne itthonra is, - valóságshow-hős DJ Seherezádék és egykori Hugh Hefner kegyelt Voksán Virágok helyett - akik végre tehetségük, és nem melleik miatt lehetnének eladhatóak.
